Szerencsére még nincs vége az évnek, így nem is késtünk sokat egy ritka kezdeményezés bejelentésével. Maczó Péter pár éve fejébe vette, hogy a kortárs betűtervezők munkáiból naptárt készít. Tavaly sikerült megvalósítani tervét, ritka szép kiadvány született. A hónapok sorrendjében felsoroljuk azokat a tervezőket, akik munkája helyet kapott a naptárban. Boskovitz Oszkár, Szabó Sándor, Kolonics Orsolya, Nagy Zoltán, Voronkó Vera, Csatai Péter, Szegi Amondó, Zigány Edit, Baranyai István, Szőnyei György, Virágvölgyi Péter, Kóthay Gábor. A naptár onlájn is megrendelhető a Magyar Garfikánál. Az a megtiszteltetés ért, hogy Maczó Péter felkért az előszó megírására, amit a lapozás után mellékelek.

A gyakorlatlan szem állítólag nem tesz különbséget az egyes betűtípusok között. Mondjuk egy kohásznak minden betű egyformának tetszik. Amint hogy egy betűtervezőnek minden öntvény egyformának tetszik. Miközben bizonyára mindkét mesterség páratlanul változatos kimeneteket produkál, és egészen biztos, hogy számos közös vonást lehet felfedezni bennük.
E leegyszerűsítő összehasonlítás célja kifejezni azt, hogy minden mesterség többé-kevésbé átláthatatlan a nem szakmabelieknek, több-kevesebb figyelemmel azonban minden értékes munkán felfedezhetők azok a finom részletek, amitől mégis egyedivé válnak.
Szokták mondani, hogy a betűtervezés az észrevétlenség művészete. Minél jobb egy betűterv, annál harmonikusabb a szedett szöveg, annál természetesebb az információ befogadása, annál kevésbé fárad a szem. Ezúttal az a ritka és kivételes eset valósulhatott meg, hogy főszerepet kaptak a betűk, ezúttal nem az információ hordozójaként, hanem önmagukban, mint művészeti alkotás, mint sajátos önkifejezési mód állnak előttünk. Érdemes megfigyelni, hányféleképpen lehet például egy kis (szakmai zsargonban kurrens) a-betűt megfogalmazni.
E naptárban szereplők szakmai eredete mutatja a technológia változását. A mostani századforduló körül indulók a képzőművészet felől, a korábbiak a nyomdaipar felől érkeztek a betűtervezéshez. Az utóbbi érthető, az előbbi magyarázatot kíván.
Szokták mondani, hogy nincs csúnya vagy szép betű, csak a funkciónak megfelelő, vagy a közlési célnak alkalmatlan. Hiába a betűtípusok hihetetlen sokasága (nyolcvanezres nagyságrendről beszélnek manapság), a látvány-elemek tervezői sokszor mégsem találják az üzenetnek leginkább megfelelő típust. Ilyenkor maguk rajzolják meg a szükséges karaktereket. Innen már csak egy lépés (viszont hosszadalmas munka) a komplett karakterkészlet megtervezése. Aztán a betűcsaládé. Korábban ehhez számos eltérő képzettségű szakember együttműködésére volt szükség. Ma bizonyos számítógépes ismeretekkel felvértezve a betűművész önmagában képes elvégezni a teljes feladatsort.
A naptár a rend szellemét közvetíti, életünket bizonyos periódusokra osztja. A betűtervezést is szigorú szabályok övezik, történetiek, technológiaiak, egyebek. A karakterek a rend szelleme szerint meghatározottak. Így alkothatnak most egységet e tiponaptárban.

This entry was posted on Thursday, March 19th, 2009 at 7:46 pm and is filed under Hírek. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. Responses are currently closed, but you can trackback from your own site.